Megtörtént a nagy nap. A koncert, amire már októberben elfogyott az összes jegy, dübörögve szólt az Arénában, kevés rockert hagyva maga mögött szárazon. A közönségen látszott, hogy csak a "kemény magnak" sikerült belépőt szereznie, többen  zenekar tagjainak öltözve rohangáltak, és az se zavart nagyon senkit, hogy esőben kellett kb 30 percet sorba állni, amíg csak a bejáratig eljutottunk. Az alkohol dózisért is meg kellett küzdeni, több büfében a koncert kezdete előtt már elfogyott minden sör. De ettől se lett senki kedve rosszabb. 9 után pár perccel már el is kezdődött a rock'n'roll!

Aki már valaha látott Ac/Dc koncertfelvételt, kb tudta, hogy mire lehet számítani. És azt is kaptuk amire vártunk. Viszonylag "kicsi showt" (értem ezalatt mindenféle színpadi látványelemek minimalizálását), sok sok gitárzúzást, őrült fejő Angus Youngot, és szelymes hangú Brian Johnsont. Sajnos csak ülőhelyem volt, viszont nagyon közel a színpadhoz. Mondjuk a székek nem igazán voltak kihasználva, a szektorokban is ment az ugrálás.   Sok zene volt az új albumukról, de a közönség leginkább a régi slágereknek őrűlt. Az est fénypontja számomra a "Thunderstruck" volt, az volt az a pillanat amikor több ezer ember egyszerre szívből üvöltött:). Angus Young egy közel 15 perces gitárszólóval zárta a koncertet, a végén már csak egyedül volt (2) színpadon. Akkor a legtöbb ember ismét megjegyezte "igen ez a pasas nem normális". 

Jó a beszámolóm most egy kicsit rövidre sikeredett. Már tegnap este el akartam küldeni, de mire hazaértünk, már nem nagyon tudtam összeszedni a gondolataimat. Helyettem inkább beszéljenek a képek. Ezügyben büszke vagyok magamra, mert szerintem elég jól sikerültek!

Készüljetek fel nagyon nagyon sok fotóra. -------------->